Versenyzőkből lett önkéntesek az EKE-síversenyeken

2021. március 21.
Szerző: Kismihály Boglárka

Idén egy lelkes fiatal társasággal bővült szervezőcsapatunk, akik profin helytálltak mindkét síverseny lebonyolításában. Az őszinte elismerés mindnyájukat megilleti, most viszont két leányzót szeretnénk rivaldafénybe állítani: Bálint Orsolyát és Néda Zsófiát, akik hajdanán a versenyzők soraiban tehették próbára ügyességüket, mára viszont a versenypályát elhagyva betekinthettek a kulisszák mögé. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen élmény számukra versenyzőből önkéntessé válni, előtte viszont egy kis nosztalgiázásra is meghívtuk őket, felelevenítve, miként kerültek kapcsolatba a sízéssel és hogyan indult pályafutásuk az EKE-gyereksíversenyen.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a sízéssel? Mit jelent számodra ez a különleges téli sport?

Bálint Orsolya: Körülbelül 12 évesen síztem először, a Décsei Levi által szervezett sítáborban. Azért tetszik nagyon ez a téli sport, mert viszonylag könnyű megtanulni és közel hoz a természethez télen is.

Néda Zsófia: Hároméves voltam, amikor elkezdtem sízni, apukám tanított rá. Ez a téli sport az igazi boldogság számomra.

– Milyen érzés jár át, amikor végigsuhansz a havon?

B. O.: Általában szeretek száguldozni, felszabadultnak érzem magam.

N. Zs.: Különleges érzés, amit csak a sípályán érzek, boldogsággal tölt el, amikor sízhetek.

– Hány éven keresztül vettél részt az EKE-gyereksíversenyen?

B. O.: Először 13 évesen vettem részt, de mivel egy évvel azelőtt volt először síléc a lábamon, nem boldogultam úgy, mint a többiek a korcsoportomból. Következő évben is próbálkoztam, de még akkor sem ment igazán, ezért az EKE-síversenyzői karrierem versenyzőként kudarccal zárult.

N. Zs.: Tíz éven keresztül vettem részt 2010-től tavalyig, 2020-ig. Idén sajnos már nem versenyezhettem, mert átléptem a 14 éves korhatárt.

– Más síversenyeken is részt vettél? Ha igen, az EKE-gyereksíverseny miben volt különlegesebb a többihez képest?

N. Zs.: Igen, részt vettem egyéb síversenyeken is. Pozitívumként azt tudnám kiemelni, hogy ezt a versenyt minden évben megszervezték, más versenyekkel ellentétben soha sem maradt el, bármilyen nehézség ellenére sem. Az EKE-gyereksíversenyen barátságos, otthonias a hangulat és jobb a társaság, mint más hasonló versenyeken.

– Milyen emlékek, érzések fűznek a versenyzéshez?

B. O.: Általában szeretek versenyezni minden területen, de inkább a csapatversenyeket, illetve a csapatos sportokat részesítem előnyben.

N. Zs.: Nagyon kellemes érzések, emlékek fűznek a versenyzéshez, ezért minden évben nagyon várom a vetélkedőket. A legjobb emlékem épp az EKE-gyereksíversenyhez köthető, ugyanis itt nyertem meg az első versenyem, ami bátorságot és önbizalmat adott a továbbiakban.

– Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok a versenyeken? Fel tudsz idézni egy-egy konkrét történést, amelyre mai napig emlékszel?

B. O.: Harc az életben maradásért. Amikor másodjára vettem részt, elég jeges pálya fogadott, ezért minden kanyar veszélyesnek bizonyult. Az elején jól meghajtottam magam, utána pedig kénytelen voltam veszélyelhárítási módban végigmenni, tehát ha jól emlékszem, teljesítettem a negatív pályaidőt. A legjobb mégis a tombola volt, amikor nyertem egy fogászati kezelést, amit bár nem használtam el, mégis nagyon jó érzés volt megnyerni.

N. Zs.: A legemlékezetesebb pillantok számomra főként az EKE-gyereksíversenyhez köthetők. Az első síversenyem is az EKE által szervezett verseny volt, ahol második lettem és életemben először állhattam dobogóra. Amikor az első versenyt megnyertem és megkaptam életem első kupáját, nagyon nagy boldogság töltött el.

– Milyen volt a versenyző szerepköréből átlépni az önkéntes szerepébe?

B. O.: Önkéntesként sokkal biztonságosabb a síverseny, jó volt segíteni, összehozni ezt a rendezvényt, őszintén nem hiányoztak azok az éles kanyarok.

N. Zs.: Nagyon hiányzott, hogy nem versenyezhettem, viszont örültem annak, hogy másoknak tudtam segíteni. Új dolgokat is megtapasztaltam, például, hogy milyen pályabírónak lenni, milyen egy pályát kitűzni.

– Hogyan tekintesz a rendezvényre most, hogy neked is lehetőséged nyílt belelátni a háttérszervezés részleteibe?

B. O.: Szerintem a szervezés igazán profira sikeredett, kisebb konfliktusoktól eltekintve. Ahhoz képest, hogy a koronavírus mennyire korlátozta a lehetőségeket, szerintem a versenyzők szempontjából is jó élmény lehetett ez a két nap. A pozitívumok listájára írható, hogy minden időben elkészült és az embereknek nem kellett várniuk például a díjkiosztóra (bezzeg az én időmben...).

N. Zs.: Régebb nem igazán láttam át, milyen munkával jár egy rendezvényt megszervezni, most viszont rájöttem, hogy egyáltalán nem könnyű, viszont ebben az évben szerintem minden nagyon jól meg volt szervezve, az eddigiekhez képest minden gördülékenyebben és átláthatóbban ment.

– Milyen újdonságokat fedeztél fel, ami eddig versenyzőként nem volt számodra észrevehető a szervezésből?

B. O.: A legfontosabb felfedezés talán az volt, hogy mennyire nehéz dolog összeszerelni azt a sátrat, amit regisztrációs pontként, illetve a célban használtunk. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy egy sátor összerakásával és szállításával annyi gond van. Fontos észrevétel, hogy a rendezvény előkészületei nagyon sok munkával járnak, aminek az eredményét legtöbben természetesnek veszik, de az étel, szállás, logisztika megszervezése munkával eltöltött hosszú téli éjszakák eredménye.

N. Zs.: Arra a következtetésre jutottam, hogy sok papírmunkával és engedélyeztetéssel jár.

– Milyen feladataid voltak önkéntesként? Mennyire voltál elégedett a szerepköröddel?

B. O.: Először segítettem a pénztárnál a regisztrációs sátorban, aztán a rajtnál osztogattam az ajándékokat és hámoztam le a versenyzőkről a rajtszámokat, aztán fel kellett „építeni” a díjkiosztás helyszínét, utána pedig megszöktünk a többi önkéntessel sízni. A feladataim könnyűek voltak, szerencse, hogy nem én kellett vigyem a sátorlapokat.

N. Zs.: Pályakitűzőként és pályabíróként nagyon meg voltam elégedve a feladataimmal, szerettem, amit csináltam.

– Mi tetszett leginkább az önkénteskedésben? Mit hiányoltál?

B. O.: A legjobban természetesen a társaság tetszett, idén sok fiatal önkéntes támogatta a rendezvényt. Ezen kívül örülök, hogy volt lehetőség sízni is. A szállás remek, az ennivaló finom volt – főleg az a 90 szendvics, amit mi kentünk... Igazából nem hiányoltam semmit, legfeljebb a kesztyűmet, amit már az első napon elvesztettem.

N. Zs.: A legjobban a pályatűzés és a pálya kipróbálása tetszett. A pályabejárást viszont nagyon hiányoltam.

– Mit üzennél kortársaidnak, akik még sosem vettek részt a síversenyek szervezésében? Mivel próbálnád meggyőzni őket, hogy csatlakozzanak az önkéntescsapathoz?

B. O.: Hát nagyon jó buli egy hétvége Buszkáton egy kabanában sok lelkes önkéntessel (sokat társasoztunk), azon kívül persze meg lehet ismerni egy csomó embert és sízni is van lehetőség. Tanácsok: 1. Ne ijedj meg Robi bácsitól (szerk. megj.: Branea Róbert szervező), nem haragszik rád, csak általában ideges, amikor rendezvény van. 2. Ha valaki azt kérdezi, van-e kedved segíteni, a válasz IGEEEN. :)

N. Zs.: Nagyon jó a társaság, élvezet kitűzni a pályát, díjakat kiosztani, ajándékokat csomagolni. Reggel meg lehet osztani az ötleteket. Jó érzés segíteni másokon, s látni azt, hogy a gyerekeknek mekkora nagy élmény és életre szóló emlékeket hagy bennük, akárcsak bennem is.

Teljes cikk »

2. Hangay Oktáv Családi Síverseny

2021. március 13.
Szerző: Veres Ágnes

A tavalyi pozitív visszajelzéseknek és a szép versenyemlékeknek köszönhetően idén második alkalommal szervezte meg a Hangay Oktáv Családi Síversenyt az EKE – Kolozsvár 1891. A verseny névadója 126 éve, 1895-ben hozta létre az első Kolozsvári Síklubot a Kereskedelmi Akadémia hallgatóiból.

Bár a verseny fővédnöke, dr. Jeszenszky Géza, a járványügyi korlátozások miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, írásban küldte el köszöntőjét:

Kedves Síversenyzők!

A járványügyi előírások következtében idén a bennünket elválasztó határ nem tette lehetővé családom részvételét és személyes üdvözletem elmondását. Nagyszerű, hogy ez a verseny mégis megrendezésre került, ilyen szép részvétellel. A sport, különösen a téli, szabadban végzett sporttevékenység egészségünk óvásának, a betegségektől védő immunrendszerünk működésének előmozdítója. Nagyon remélem, hogy jövőre nem lesz akadálya a még több indulóval, korlátozások nélkül tartott Hangay-síversenynek, és hogy arra jó hóviszonyok mellett egyre több és nagyobb erdélyi síterepen készülhessen föl minél több család.

Jó egészséget és még e hónapban további jó havakat kíván

Jeszenszky Géza,
A Magyar Síszövetség korábbi tiszteletbeli elnöke

A kategóriák kialakításában ezúttal sem a kor, csupán a családtagok száma számított. A szabályok értelmében különböző generációknak kellett képviseltetniük magukat egy-egy csapatban: indulhattak szülők a gyerekeikkel, nagyszülők az unokákkal, de az volt a legszebb, amikor három generációt is átfogott a családi csapat.

Idén két ilyen családnak örülhettünk. A legtöbb tavaszt megért nagymama a 74 éves Neményi Ágnes volt (Hómackók csapat), a legidősebb versenyző nagytata pedig a 77 éves László András (László csapat). A legifjabb induló, a 4 éves Varga Nimród Miska egyedül és teljesen szabályosan ereszkedett le a kapuk között a Lajhárok csapat képviseletében.

Az eredmények megállapításakor a tagok idejét összeadva alakult ki a család ideje.

Vasárnap délelőtt nagyszerű kemény pálya és verőfényes napsütés fogadta a versenyre bejelentkezetteket a buszkáti sípályán. A 24 csapatot alkotó 69 versenyző nem kis izgalommal várta a „felkészülni–vigyázz–rajt”-ot. A kolozsváriakon kívül voltak aranyosgyéresi, gyalui, györgyfalvi, kövendi, magyarlétai, szászfenesi és várfalvi versenyzők is.

A rajthoz állóknak a mintegy 300 méter hosszú óriás-műlesikló pályán kellett leereszkedniük.

Dobogós helyezések (csak azoknál tüntetjük fel a települést, akik nem kolozsváriak):

5 tagú családok: 1. Hómackók (Neményi Katalin és Ágnes, Egyed Zoltán, Zsófia és Eszter).

4 tagú családok: 1. Hógolyók (Matlák András, Péter Zsolt, Vilmos Róbert és Emma Júlia), 2. Hópárducok (Veres Márton Zoltán, Ágnes, Zsófia és Kende), 3. Hóbaglyok (Szakál András, Andrea Boróka, Réka és Áron).

3 tagú családok: 1. Suhanók (Néda Tamás, Zsófia és Dávid), 2. Crişan család (Horea Crişan, Hanna Carina és Andreia Ilinca – Várfalva), 3. Hébe-Hóba (Sprencz Zsolt, Annamária és Róbert).

2 tagú családok: 1. The Skyliners (Damache Dan Dorin és Daria Daniela), 2. Hunyadi család (Hunyadi Gyuszi és Norbert – Magyarléta), 3. LEA (Fina László és Ágota – Aranyosgyéres).

Idén is a Hómackók öttagú csapata vihette haza a Vándorkupát, amelyet minden évben a részt vevő legnépesebb család érdemel ki.

Teljes cikk »

EKE-síversenyek idén is gyerekeknek és családoknak, speciális szervezéssel

2021. február 25.
Szerző: Szabadság

Március 6-án szervezi meg az Erdélyi-Kárpát Egyesület a XVII. EKE–gyereksíversenyt, rákövetkező napon, március 7-én pedig az EKE – Kolozsvár 1891 a II. Hangay Oktáv családi síversenyt. A rendezvények speciális körülmények között fognak zajlani a járványügyi előírásoknak megfelelően. Ennek értelmében minden résztvevőnek kötelezően ki kell töltenie, majd a rendezvényen felmutatnia egy felelősségvállalási nyilatkozatot egészségügyi állapotára vonatkozóan.

Tavaly pár nappal a síversenyek után vezették be az első járványügyi szigorításokat, így szerencsére sikerült még a vetélkedőket megszorítások és korlátozások nélkül lebonyolítani. Idén viszont alkalmazkodnunk kell a járványügyi helyzethez, ha nem akarunk teljesen lemondani a síversenyekről. Ennek érdekében a versenyszabályzatot kiegészítettük néhány fontos járványügyi előírással, amelyet a jelentkezők automatikusan elfogadnak a regisztráció pillanatában, valamint a felelősségvállalási nyilatkozat aláírása által. Továbbá az egészségügyi állapotukra vonatkozóan is ki kell tölteniük egy nyilatkozatot, amelyet a síverseny napján kötelezően fel kell mutatniuk a regisztrációs irodában. Nagyon fontos, hogy senki ne felejtse otthon az iratot, különben nem vehet részt a síversenyen.

A gyereksíversenyen 15. életévüket még be nem töltött gyerekek indulhatnak hat különböző korcsoportban. A verseny napján született gyerekek az aznap betöltött életkoruknak megfelelő korcsoportban indulhatnak, míg a 15. életévüket épp a verseny napján betöltő gyerekek kivételes módon jogosultak a részvételre a 13–14 éves korcsoportban. A versenyen részt vehetnek azok a gyerekek is, akik a verseny napjáig még nem töltötték be a 3. életévüket – őket a 3-4 éves korcsoportba soroljuk. Helyszín: Kisbányahavas üdülőtelep, Buszkát sípálya (Kolozs megye). Időpont: 2021. március 6., szombat, 11 óra. Regisztrálni március 2-án, kedden, déli 12 óráig lehetséges.

A családi síversenyen 2, 3, 4 és 5 vagy ennél több tagú csapatok indulhatnak, amelyeknek tagjai ugyanazon családhoz és ezen belül legalább két generációhoz tartoznak (pl. szülő-gyerek, nagyszülő-unoka stb.). Egy családból származó, de csak egy generációhoz tartozó személyekből alkotott csapatot (pl. csak férj-feleség vagy csak testvérek) nem lehet benevezni. Helyszín: Kisbányahavas üdülőtelep, Buszkát sípálya (Kolozs megye). Időpont: 2021. március 7., vasárnap, 11 óra. Regisztrálni március 2-án, kedden, déli 12 óráig lehetséges.

Nagyon fontos, hogy közvetlenül a regisztráció után ellenőrizzétek le a postafiókotokat, és amennyiben nem kapjátok meg a visszaigazoló e-mailt, vegyétek fel velünk a kapcsolatot. További információért látogassatok el a síversenyek weboldalára és tekintsétek meg a Szervezési információk, valamint Versenyszabályzat menüpontokat, ahol minden kérdésetekre választ találhattok. Emellett a siverseny@ekekolozsvar.ro e-mailcímre is írhattok.

Teljes cikk »